http://www.youtube.com/watch?v=wAaETMS-QXE
Jessica
Apránként sétálok feléd, apránként.
Hamarosan, elérlek olyan közel, hogy látlak,
De ha figyellek, nem lesz vége.
Ma, még újra itt állok.
Mikor a könnyeim kicsordulnak,
Folyóvá válnak, óceánná válnak.
Tudni akarsz rólam még többet,
Kit szeretsz?
Nem leszel mellettem,
Meg tudsz-e a végtelenségig nevettetni és sírni?
Mert én egyedül téged szeretlek, és ez annyira fáj.
Hogyan nőtt meg a szívem érted, hogyan?
Tudod egyáltalán, hogy egésznap csak körbe-körbe megyek?
Félek, hogy egyedül maradok a hideg szélben, annyira hideg,
Te nem tudod, milyen egyedül a hideg szélben.
Mikor a könnyeim kicsordulnak,
Folyóvá válnak, óceánná válnak.
Tudni akarsz rólam még többet,
Kit szeretsz?
Nem leszel mellettem,
Meg tudsz-e a végtelenségig nevettetni és sírni?
Mert én egyedül téged szeretlek, és ez annyira fáj.
Ezen a helyen, soha nem válaszolsz a kérdésekre,
A szívem akar téged.
Nem tudsz várni a szerelmemre, akkor hogyan érhetnélek el?
Ha szeretsz,
Nézz vissza rám, egy kicsit gyorsabban,
Fogd meg a kezem, mielőtt eltűnne, mielőtt a szerelmem meghalna.
Nem leszel mellettem,
Meg tudsz-e a végtelenségig nevettetni és sírni?
Mert én egyedül téged szeretlek, és ez annyira fáj.
(By: Jessica 카)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése